Egy ékszerszett története

Ösztöndíjas munkám harmadik (2. év/3. harmad) szakaszában a népművészetünk azon a formai megoldásait kutattam, melyek domborműszerűen, vagy szoborszerűen átírhatók ékszerré, például az egyszínű hímzésmintákat, a székely építészet és fafaragás gyönyörű alkotásait. Kerestem az őshonos növényvilág azon fajtáit, melyeket népi gyógyászatban használtak, vagy olyan hiedelem kötődik hozzájuk, ami a mai kor embere számára is hordoz értéket, üzenetet. 

A szettből összesen 2 db készült munkaigényessége miatt. Az ékszer a Magyar Művészeti Akadémia által támogatott 3 éves  ösztöndíj programban jöhetett létre. Ösztöndíjas munkám harmadik (2. év/3. harmad) szakaszában a népművészetünk azon a formai megoldásait kutattam, melyek domborműszerűen, vagy szoborszerűen átírhatók ékszerré, például az egyszínű hímzésmintákat, a székely építészet és fafaragás gyönyörű alkotásait. Kerestem az őshonos növényvilág azon fajtáit, melyeket népi gyógyászatban használtak, vagy olyan hiedelem kötődik hozzájuk, ami a mai kor embere számára is hordoz értéket, üzenetet.

A 2022-es év júniusában részt vettem egy pásztortalálkozón a Hortobágyon, ahol alkalmam nyílt tanulmányozni a táj őshonos állat- és növényvilágát és a pásztorhagyományokat. Egy nagyon hasznos könyvhöz is hozzájutottam, ami néprajzi pontossággal idézi a pásztoroknak a növényvilágról szóló jelen ismereteit, és egy szerencsés véletlen a szerzőt, Molnár Zsoltot is a kiállítóstandomhoz vezérelte. A Hortobágy pásztorszemmel című, A puszta növényvilága alcímű munkáját 2012-ben adta ki a Hortobágy Természetvédelmi Közalapítvány.

Ez a mű lett a forrása a növényvilág által ihletett ékszerekkel folytatott munkámnak. A könyvben bemutatott növények közül a mezei katáng keltette fel a figyelmemet, mert ez nem csak egy gyógynövény, hanem a nyári napfordulót is jelzi virágzásával, ahogy Molnár Zsolt lejegyezte a pásztorok megfigyeléseit: „ha kinyílik, rövidülnek a napok, megette a fene az egészet, attól kezdve hosszabbodnak az iccakák, azaz nyúlik az éccaka, rövidül a nap”. Véleményem szerint a napforduló az emberi élet sokféle szegmensével párhuzamba állítható, a mai kor embere számára is hordoz üzenetet. A növény ékszerré formálásával szeretnék emlékezni a pásztorok bölcsességére, a természettel kapcsolatos ismereteik gazdagságára. A virág megformálását az ékrovással létrehozott rozettához hasonló formára terveztem, de nem geometrikus jelleggel. Enyhén homorú, tűzzománccal színezett formát készítettem. A virágnak 12 szirmot adtam (bár az eredetinek sokkal több van), nem törekedtem élethű másolatra, szerettem volna szimbolikusan az év 12 hónapjára utalni, melyet a napfordulók osztanak két szakaszra.